XII.fejezet:

                                           A csata

Beszélnem kell Sultannal!Valahogy csak meg lehet semmisiteni az erejét...Futottam ismét.Mostmár nem fáraszt,sőt inkább pihenetet.A friss levegő kitisztitja a gondolataimat.

-Sultan!Végre megtaláltalak!-szerencsére már az ajtóban rábukkantam,ám ő amint meglátott,futni kezedett.Nem érhetem utol,hisz ő vámpir én pedig csak valami szerencsétlen átmenet.Egy vámpirhoz képest nagyon lassú és nagyon gyenge.Nincs más esélyem,futnom kell.A szél a hajamba kapott,én pedig süvitettem Sultan után keresztül az egész épületen.Egy labirintus ez az épület,ő pedig eltűnt!Még sosem jártam itt.Tele van minden folyosókkal.Nincs rajtuk ajtó.Csak sima folyosók.Nem vezet sehova.Mintha csak körbe-körbe járnék.Már legalább egy órája keresem a kiutat.Végre valami zaj!Ajjaj!Jane!A hátam közepére kivánom őt is!

-Nocsak,ismét kettesben!-olyan álszent képet tud vágni...

Csak a vállamat ránditottam és felhúztam a szemöldökömet,mint aki nem ért semmit sem,de én sajnos mindent túl jól tudtam.

 

-Sajnos,most nem lesz itt Edward,hogy megmentsen!-ha nem ismerném,akkor az arcát látva azt hinném,hogy együttérez velem.

-Miért akarsz megölni?Nem elég,hogy Edward a tiéd?Mindent elértél?Nem igaz?-úgyis öngyilkos leszek,ha Edward elveszi Janet...

-De Sultan szerint amig téged lát,túl nagy az esélye,hogy rájön az igazságra.És különben is,nagyon idegesitő vagy!-akkor még van reményem!

Nem hagyhatom megölni  magamat!Minden erőmet össze kell szedjem!Edwardért!Felkészültem Jane fejének letépésére.

-Nem éled túl,te álnok kigyó!-ez nem hangzott valami vámpirosan,mert szinte sziszegtem.

-Edward!-egyszerre kiáltottuk Jannel!Én boldogan,ő pedig rettentő szinpadiasan.

-Takarodj el Jane közeléből Bella!-a nevemet utálattal ejtette.

-Nem,Edward!-én is utálattal ejtettem nevét,bár ez nehezemre esett.Edward a háta mögé rejtette Janet,ugyanúgy,ahogy máskor enem.Felvette a támadóállást.Most én voltam a szemében a rossz.

-Aro????-mindenki meghökkent,amikor Aro elémugrott és ugyanúgy beállt,mint Edward.

Egymásra morogtak,majd összeugrottak.Most kinek szurkoljak?Ha Aro nyer,akkor Edward meghal,amit nem élnék túl,viszont ha Edward nyer,akkor azt szó szerint nem élném túl.Edward erősebb,de nem hagyhatom,hogy Aro miattam halljon meg,ha már a szivét összetörtem.

-Stop!-olyat visitottam,amekkorát csak tudtam.Hirtelen mindenki megállt és felém fordult.-Nem szeretném,ha ma bárkinek bármi baja esne.El szeretnék mindent vagyarázni.-nem tudtam tovább mondani,hisz Jane rámugrott.Elkezdett folytogatni.Igy,hogy az a nyavajás átmenet vagyok,legalább egy fél óráig birom levegő nélkül,viszont Jane sosem fog elfáradni,főleg akkor,ha Edwardról van szó.Lassan az egész Voulturi körénk gyűlt,de Aro nem engedte,hogy bárki is beleavakozzon,hiszen mint mondta, ,,ez a kettőnk harca".Szuper.Itt csak Jane harcol,én fuldoklok.Talán Aro bosszút akar állni rajtam.Kezdek szédülni.Már nem sokáig fogom birni.

Alicet és Jaspert öt-öt vámpir fogta le,Aro csendben mosolygott,a többiek hangosan buzditották Janet:,,roppantsd szét a kis féreg koponyáját", ,,tépd le a fejét" , ,,szakitsd izekre" szlogenekkel,de ő élvezte,hogy egyre jobban szenvedek a  levegő hiánya miatt.Edward nem célzott a megölésemre,csak folyamatosan suttogott Jane fülébe biztató szavakat.Ilyenkor Jane mindig egy fokkal jobban megszoritotta a torkomat.A nyakamnál,csak a szivem sajgott jobban.Mi történik?Miért ment el mindenki?Csak Alice,Jasper,Edward,Aro és  mi ketten maradtunk.Jane mögött valami rettenetesen morgott.Egy vérfarkas!Jacob!

-Üdvözöllek alakváltó!Kérlek hagyd őket,ez az ők dolguk.-szerencsére Jacob nem kedveli,ha megmondják neki,hogy mikor mit csináljon,ezért visszaváltozott emberré,jobban mondva vámpirrá,húzott magára egy nadrágot és a falnak csapta Janet.

-Jacob!-a nyakába ugrottam.

-Megmondtam,hogy hagyd őket!-Aro ideges volt.

-Én meg megmondom,hogy nem fog nekem parancsolgatni egy szikkadt vérszivó!-olyan aranyosan mosolygott Arora,mint egy kisfiú.

-De Jacob,te is vámpir vagy...félig.-még új neki ez a dolog,hát eszébe juttattam.

-Ezt most a másik felem mondta.-ez olyan Jacobos volt...csak most vettem észre a válla fölött,hogy Edward a földön fekszik és a fejét fogja.Jaj ne!Jane már megint kinozza!Nem,az nem lehet,hisz Jane a földön fekszik,ott ahova az előbb dobta Jacob,és a szeme csukva van.

-Mi van Edwarddal?-odafutottam Alicehez és Jasperhez,akik már ott térdepeltek a fejél.

-Bizonyára most jött rá,hogy tévedett Jannel és veled kapcsolatban.-nem lehet túl jó érzés,abból kiindulva,amilyen arcot vágott Alice,miközben ezeket mondta.Végre felegyenesedett Edward:

-Sajnálom Bella,én annyira sajnálom!-a fejét a kemény kőpadlóba verte,ami ettől széttört.

-Nem te tehetsz róla,hanem ez!-Jane felé mutattam,aki nagy meglepetésemre Jacob karjaiban feküdt.

-Jacob,hahó,mit ápolgatod Janet?Ő egy ,,szikkadt vámpir"?-Alice hangja kicsit viccelődő volt.

-Be....lém....vé...vésődött!-Jacob arca kicsit rémült,de boldog volt:megtalálta élete szerelmét,aki a világ legutálatosabb vérszivója is egyben!Mindenki meredten bámult rájuk,köztük én is:Jacob és Jane?Egy pár?Elképesztő!

 

        

Oldal: XII.fejezet:A csata
Morning moon-Reggeli hold - © 2008 - 2024 - twilight-morningmoon.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat