X.fejezet:

                                  Harc

-Szóval,miért mondtad te Sultannak,hogy lázas vagy meg ideges?-a reptéren nagy volt a sürgés.Siettünk,mert már lement a nap és holnap rá fognak jönni,hogy Alice hazudott.

-Azt hiszi,hogy bármelyik pillanatban átváltozhatok vérvarkassá,mivel Jacob megharapott.Nem tudja,hogy Jacob csak alakváltó.

-Kérem a Port Angelesbe taró utasokat,hogy szálljanak fel a gépre!-végre indulhatunk!

-Ajjaj!-Jane oldalba bökött:Sultanék rájöttek,hogy nem mondtunk igazat.

-Milyen szerencse,hogy ismét találkozunk!-húúú,nagyon nagy!

-Látom Bella,már nincs semmi bajod!Csak szólni akarunk,hogy tévedtetek:a románok összesen ketten vannak és félnek tőlünk,eszük ágában sincs megtámadni minket!

-Honnan veszitek?-Jane nem félt,hisz tudta,hogy olyan ereje van,amivel bárkit el tud távolitani a közeléből.

-Nincs messze Románia,a leggyorsabb vámpirunk hamar megtette az utat odáig,és lám,mit talált?Két szottyadt vámpirt,akik örülnek,ha ,,élnek".

-A jövő változékony:lehet akkor pont úgy tervezték,hogy megtámadnak minket újszülött vámpirokkal!-esélytelen próbálkozás volt ez Alice részéről.

-Akkor bizonyára szivesen visszajösztök Volterrába,hiszen mint látom Bella is jól van!

Neem,itt az ideje,hogy meglátogassuk Carlisleékat!-Jasper nagyon nyugodtan beszélt,bizonyára mindenkit próbált nyugtatni,nehogy harc legyen,hisy akkor valószinüleg mi vesztenénk...

-Sultan,itt rengeteg ember van.Ha megtennéd,akkor felrúgnád a törvényeket,amiket ti szabtatok meg!-bizonyára Sultan a csatán gondolkodott,viszont úgy látszik,hogy Edward nem tudta lebeszélni róla.

-Akkor gyertek utánunk az erdőbe,majd ott elintézzük.-erdő?szuper!100,hogy meghalunk!

-És mi lesz,ha nem megyünk?-Jacob hallgathatott volna,nem jó ha felhúzzuk most őket!

-Akkor először kivégezzük az itt lévő összes embert!-legalább 500 ember lehet itt:nők,férfiak,gyerekek,idősek!Borzasztó vérengzés lenne és akkor bizonyára mi sem birnánk ki emberi vér nélkül!

-Gyerünk utánunk!-immár mindenki szó nélkül követtte Sultant az erdő felé vezető úton.Vajon van szikrányi esélyünk is?Talán,hisz itt van Alice,aki előre tudja,hogy ki mint fog támadni,itt van Jasper,aki nagyon jól harcol,hiszen katona volt,ezt Edwardtól tudom,Jane,bár egyszerre csak egy valakit tud megkinozni,mégis erős harcos,Jacob vérfarkassá alakulva könnyen széttépi ellenfeleit,Edward ismeri a másik fél gondolatait,igy nem lesz nehéz dolga,én pedig...én nem tudok harcolni.Nem tudok küzdeni csak védeni...talán.Remélem Edward nem szándékoz védeni engem,mert igy is nagy a túlerő...mindenképpen kell védenem,hisz ott van Alec és Sultan.Ha ők használják képességeiket és én nem védek,akkor mindenki meghal.

-Megérkeztünk!-egy régi,elhagyatott temető az erdő közepén.

-Miért ide jöttünk?-Jane meg van ijedve...ilyet még sosem láttam...

-Hugicám,azt hiszem,hogy nagyon is jól tudod.-Alec és Jane testvérek,de még sosem hallottam,hogy ,,hugicám"-nak szólitotta volna Alec Janet.-Emlékeztetni akarunk az esküdre...

-Miféle eskü?-Jacob a hátához tolta Janet és védekező állást vett fel.Nagyon szeretik egymást.

-15 évesek voltunk Aleckel,amikor édesapánk meghalt.Édesanyánkkal minden este kijöttünk ide a sirjához.Egy nap,amikor Alec épp virágoz gyűjtött a sirra,megjelent Aro.-ekkor elcsuklott a hangja-Mégölte!Kiszivta a vérét!-hisztérikus hangjától viszhangzott a temető-Végig néztem,amint végez vele!Rettenetes volt:a szemei felakadtak és közben azt mondogatta,hogy csak minket ne bántson!Az utolsó pillanataiban is minket védett!-nem birta tovább Jane,térdre rogyott-Aztán felém fordult és vérvörös szemeivel engem méregetett.Ekkor jött Alec.Az ő nyakát is a szájához emelte,épp úgy,mint azelőtt az édesanyámét.Azt mondta,hogy édesanyámban még van vér és azt szivjam ki én,mert attól erős leszek,és ha nem szivom ki akkor Aleckel is végez.Ő volt már az egyetlen a számomra.Muszály volt megtennem.Csak szivtam és szivtam a vérét.Jól esett,pedig még ember voltam.Alecket is odatette.Ő boldog volt.-itt egy szemrehányó pillantást vetett bátyjára,aki karbafont karokkal hallgatta húgát és mosolygott-Miután átváltoztatott minket,tényleg erősebbek voltunk,viszont én utáltam magamat,utáltam minden egyes percet amit vámpirként kellet átélnem,utáltam,hogy ártatlan emberek vérét kell szivjam és ezért utáltam Arot is.-utálta Arot?Nem hittem volna,hisz mindig olyan tiszelettel beszélt vele...-Tisztában voltam képességemmel,és egyszer megtámadtam Arot.Két teljes évig kinoztam.Senki sem tudott eltávolitani a közeléből és nem is nagyon akartak,mert féltek,hogy akkor velük folytatom majd.Ekkor jött Carlisle.Olyan szépen beszélt velem,hogy a kedvéért felhagytam Aro kinzásával.Egy nap Aro kihurcoltengem és Alecet ide,ide ahol végzett az édesanyámmal.Meg kellett esküdjek Alecre,hogy örökre hűséges leszek a Voulturihoz.Örökre.Ha elhagyom,vagy ellene fordulok,akkor Alec meghal.

-És mégis ki öli meg?Aro szelleme?-Jacob még ilyenkor is tud viccelni?

-Nem.Ez egy különleges eskü...úgymond betartatja magát...-Jane bár halványan elmosolyodott Jacob ötletén,mégis a hangja komoly volt.

-És mit érdekel téged Alec,ő csak egy szikkadt vérszivó!-jellemző.Jacob soha nem ért semmit sem.

-Ő a testvérem,és kérlek ne szidd őt!-Jane lassan elindult a Voulturi felé.

-Jane,nem fog meghalni Alec,ha velünk is maradsz.Látom.-Alice megkedvelte Janet,aki mostmár az Alice ruhái közül válogathatott.Sokkal kedvesebbnek nézett ki igy,türkiz tuikában.

-Biztos vagy benne?-Jane hangja kissé félénk,de boldog volt.

-Bizz bennem.Valószinüleg azért nem fog meghalni,mert Aronak esküdtél meg,aki már halott.-most lehet csak mérges magára Sultan,hiszen Jane komoly veszélyt jelentett rájuk.

-Hát akkor kezdjük,azt amiért idejöttünk!-Sultan arca ismét felvidult.

-Pillanat.Még egy kérdés:Miért nem láttam előre a jöttötöket?-még nem is gondolkodtam el ezen.Sultan hátra pillantott.A legutolsó sorban magas,barna bőrű izmos fiúk álltak félpucéron.

-Vérfarkasok!-sziszegte Alice a fogai között.Abban a pillanatban négyen közülük vidáman átsétáltak a mi oldalunkra.Az egyik védekezően felemelte két kezét:

-Bocsi,de Jacob a barátunk.Nem tudtuk,hogy ellene kell harcolnunk!-vidám és fiatal.Nem itt lenne a helye.Volt köztük egy lány is.A legmagasabb kezetfogott Edwarddal,bizonyára őt gondolta a ,,falkavezérnek"

-Helo,a nevem Embrey,ő Quil,Seat és Leah.-ezután mind bementek az erdőbe és már vérfarkasként jöttek ki.A másik oldalon lévők is követték a példájukat.A másik oldalon több vérfarkas volt.

Hirtelen új alakok kőrvonalai jelentek meg az erdőben.Kezdett sötétedni.Ahogy egyre közelebb jöttek,egyre tisztábban láttam őket:apa és az új bandája.Apa...apa is vámpir.A szeme vérvörös és a bandájáé is!Nekünk annyi!Legalább húszan vannak és valószinüleg nem mellén fognak állni.Jól sejtettem:gondolkodás nélkül a Sultan mögé sorakoztak fel.

-Bocsi,hogy késtünk,de hosszú volt az út.-meghallottam,amit Edward és Jasper beszéltek:

-Tizennyolc újszülött,plussz Bella apja,aki több mint egy éves,hét jól kifejlett vérfarkas és tizenöten a Voulturiból.-Jasper mérlegelése szerint,bajaban vagyunk,ez látszik az arcán.

-És mi?Van esélyünk?-Edward elég nyugtalan.

-Négy erős vérfarkas,négy vámpir,egy félig farkas,félig vámpir és Bella.-úgy mondta a végén a nevemet,mint akivel semmit sem lehet kezdeni,az a baj,hogy igaza is van.Újabb alakok jelentek meg.Riadt arckifejezésemet látva Alice megnyugtatott:

-Nyugi,csak Carlisle,Esme,Rosalie,Emett és Tanya.

-Tanya?Ki ő?-sosem hallottam még róla.

-Egy másik vegetáriánus klán tagja.Régen szerette Edwardot,de ő nem tudta viszonozni érzelmeit,ezért még mindig nagyon szomorú.Az a képessége,hogy érzi,ha a szerelme veszélyben van,bizonyára igy talált ránk és hozta el Carlisleékat is.-gyönyörű lány,vajon miért nem szerette őt Edward?Nem volt időm elgondolkozni ezen,mert hirtelen meghallottam Jane sikolyát:

-Vigyázzatok:Alec támad!-pontosan tudom,hogy mivel támad,elveszi az érzékszerveinket.Ha elér az ereje,akkor biztosan mindenki meghal,kivéve engem,mert én biztonságban vagyok a pajzs alatt.Ekkor furcsa érzés kapott el:minta a melkasomból távozott volna valami.Kissé elvesztettem az egyensúlyomat,de nem estem hátra.Mintha egy burok venné körül az egész csapatot,aki az oldalunkon áll.Már Carlisleék is ideértek.Senki nem vette észre a pajzsomat.Pont időben terjesztettem ki,mert Edwardot már majdnem elérte Alec ereje.Mostmár hiába erőlködött,mindegy volt,nem ártott senkinek sem.Sultan látta,hogy semmi bajunk.Tudta,hogy az én pajzsom véd meg mindenkit,hisz vele gyakoroltam.A szemembe nézett.Vörös szemei égtek a dühtől,de én csak vidáman mosolyogtam:

-Köszi Sultan,ha te nem lennél,bizonyára nem sikerült volna most kiterjesztenem a pajzsomat mindenki felé.-hirtelen annyira boldog lettem,hogy dobtam neki még puszit is.Elöntött a büszkeség,amikor meghallottam Emett hangját:

-Jó ki csajt fogtál magadnak!-Edward csak nevetett rajta.

-Azért én sem vagyok mézeskalécsból!-csatlakoztam hozzájuk,de abban a pillanatban Alec mellém süvitett.Őt nem védte a pajzsom,de engem sem a fizikai erjétől.Hideg kezeit a nyakam köré fonta és a magasba emelt.Erősebben szorit mint múltkor Jane.Levegőt kell vennem,vagy meghalok,de ő egyre erősebben szorit.Mindez olyan gyorsan történt,hogy senki sem vette észre.Edward nevet.Hirtelen Tanya termett mellettem és a fának csapta Alecet.Megmassziroztam a torkomat és nagy levegőt vettem.Abban a pillanatban,mikor Alec a fának csapódott,két éles sikoly rázta meg a dobhártyámat:a Jané és a Tanyáé!A Jané féltő volt,hiszen a testvére,de a Tanyáé olyan volt,mintha ő maga csapódott volna a fának.Akaratlanul is Edwardra néztem,bizosan vele történt valami és ez fáj neki.De nem,Edwardnak semmi baja nincs,csak ideges.Akkor miért visit még mindig,hisz neki sincs baja.Edward és Alice arca is hirtelen megváltozott,csodálkozó lett.

-Mi a baja van Tanyának?-már nem értek semmit sem...

-Alice mondta,hogy mi a képessége.Ugye?-igenlően bólintottam-eddig azt érezte,hogy veszély fenyeget.Most azt érzi,hogy Alec bajban van.Beleszeretett!Alice pedig látja,hogy Tanya szeme vörös és a Voulturi palotájában sétál Aleckel.Nem...várj!Most azt látja Alice,hogy Tanyáékhoz csatlakozik Alec,a szeme aranybarna.Tanya arra gondol,hogy nem akar csatlakozni semmi képpen sem a Voulturihoz.

-És Alec?Mit gondol?-olyan jó hallani,hogy mindenkinek rendeződik az élete...

-Tetszik neki Tanya...nagyon is...-el tudom képzelni,hogy mire gondolhat Alec,látva Edward huncut mosolyát...Tanya és Jane is odafutott Alechez,bár Jane egy kicsit dühösen nézett Tanyára.

-Szeretlek.-Alec hangja kissé fáradt volt,de Tanya nagyon is jól értette.Megcsókolta.

-Úgy látszik Jane,hogy beléd és az ikertestvéredbe csak azután lehet valaki szerelmes,miután már majdnem megölte...-Emmett olyan jóizűen nevetett,hogy én is elkezdtem kuncogni.Bizonyára hallotta,hogy hogy jött össze Jacob és Jane.Emett oldalba bökte az aprócska Janet,aki cseppet sem találta viccesnek Emett megállapitását,ezért csak kiöltötte apró nyelvét és grimaszolt.Hirtelen vége lett a jókedvemnek.Megpillantottam valakit az újszülöttek között:Justin!Vámpirként sem nézett olyan jól ki,mint Edward.Ő is engem bámul.Kiráz a hideg tőle.

-A fenébe!Mindenki engem akar már kinyirni???-ő is idefutott és most folytogat.Szuper!Most szerencsére gyorsabbak voltak a többiek:Emett visszahajitotta a többi újszülött közé.

-Ne szivózz a tesóm csajával!Megértetted?-Emett olyan mint egy maci,nagyon szeretik egymást Rosalieval.Közben Tanya felsegitette Alecet,aki mellénk állt.Ennek örülök,minél többen vagyunk,annál jobb.

-Ajjaj!-Rosalie a Voulturi felé mutatott.Megunták a várakozást,támadnak.Justin ismét nálam próbálkozott,de Emett még a közelemben volt.

-Én szóltam.-abban a pillanatban letépte a fejét.A teste összerogyott és halk puffanással a földre esett.Rémisztő látvány volt,amint a feje,melyet annyit csókoltam most a lábam alatt gurult.

-Köszi!-mosolyt erőltettem az arcomra,de erősen kerülgetett a hányinger,bár nem vagyok biztos benne,hogy tudok hányni...

-Nincs mit hugi!-nem tudom,hogy honnan meriti a boldogságát,de ő mindig mosolyog...Edward Charlieval harcolt.

-Megölted a lányomat!Elvetted tőlem!-apa mérgesen hunyoritott Edwardra.

-Én szedtem el tőled a lányodat?-Edward gúnyosan mosolygott,miközben egy fának szoritotta apát.

-Ne...tegezz!-apa csak morogni tudott.

-Inkább te ne tegezz!Én 109 éves vagyok!-Edward palira veszi apát...

-Pedofil!-fordult a kocka,apa megforditott Ewardot,most ő volt ,,alul".Már a fejét fogja.Le akarja tépni a fejét.Nem engedhetem.

-Apa!Ha bármi baja esik Edardnak,akkor öngyilkos leszek!-semmi nem jutott eszembe.

-Annak csak örülni tudnák,mert úgy Sultan tudná használni a képességét és nem kéne annyit kinlódni!-ez nem lehet az apám!Charlie egy pillanatra nemfigyelt,azalatt Edward letépte a fejét.

-Sajnálom,Bella,de...

-Ne mentegetőzz!Köszi,hogy megölted,mert már nem az apám volt.-mosolyom szivből jött.

-Bella,gyújts tüzet!-siettem.Justin és Charlie maradványait is én dobtam a tűzbe.Magas füstoszlop emelkedett a tűzből.Erős tömjén szag terjengett a levegőben.

-Áúúú!-valami megharapta a bal lábamat!Egy vérfarkas!A pajzsom leengedett.Már csak engem véd.Halálos veszélyben vannak a többiek!Sultán is észrevette,hogy én a földön fekszem,de Alec nem,igy nem is sejti,hogy használnia kellene az erejét,és különben is,hosszú idő,mig eléri őket.Láttam,hogy nemrég próbálta használni erejét,de felhagyott a próbálkozással,mert a pajzs nem engedte át.Az éles metszőfogak már kis hijján átharapták a combomat.Észre sem vettem,hogy a földön vagyok!A lábam rángatózik.Minden elsötétült.Nem látok,csak érzem,hogy a remegés átterjed lassan az egész testemre.Bizonyára mindenki el van foglalva az ellenfeleivel.A fogak kitéptek egy darabot belőlem.A fogak most a mellkasomba szúrnak.Ki akarja tépni a szivemet.

-Vi...vigyázzatok,nincs...pajzs!-a legutolsó erőmet is összeszedtem ehez a pár halk szóhoz.A fogak ismét kijöttek a bőrömből,de most nem tépett ki egy darabot belőlem.Bizonyára valaki leszedte rólam.Végre!Már nem sokáig birom a fájdalmat!Legszivesebbe meghalnák!

 

 

Oldal: XV.fejezet:Harc
Morning moon-Reggeli hold - © 2008 - 2024 - twilight-morningmoon.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat