V.fejezet:

                     Árvaház

Carlisle bekötötte a bokámat.Már nem fáj annyira.Jönnek a gyámügyesek.El akarnak vinni az árvaházba.

-Mi nagyon szivesen befogadjuk Bellát.-olyan kedvesek Cullenék,hogy befogadnának.

-Sajnálom,de nem lehet,csak ha kitöltöttek egy kérdőivet,de addig is el  kell vigyük Bellát az árvaházba.-ezt nem hiszem el,miért kell oda menjek???

-Természetesen megértjük,de nem maradhatna addig is itt,nálun.Szerintem sokkal jobb lenne neki is,ha egy szerető családban lenne.-azt hiszem tudják,hogy mennyire irtózok attól az ötlettől,hogy gyermekotthonba menjek...

-Nem,azt nem leht,de a dolgait idehozhatják...bár tudtommal a házukkal együtt mindene elégett...-mindenem...csak egy esőkabátom és azok a ruháim vannak,amiket akkor vettem fel,no és a telefonom.Ennyi.Az autók is leégtek a garázsban.Szegény vagyok.Alice adott kölcsön ruhákat...ahoz képest,hogy nem túl gazdagok,rengeteg ruhájukjuk van.Az á rvaházba is viszek majd be párat...

-Akkor holnap bevisszük Port Angelesbe és még ott kitöltjük a kérdőivet!-úgy látom,hogy mindenki örül annak,hogy odaköltözöm,csak Edward másik nővére,Rosalie nem,bár Edward és Az egyik bátyja,Jasper egy kicsit mintha idegesnek tűnnének.Mostmár mindenki nevét tudom:Edward anyukája Esme,nagyon kedves,de kicsit anyáskodó,az apukája Carlisle rettenetesen higgadt és nyugodt.Az egyik nővére Alice mindig vidám és nagyon aranyos,imád szépitkezni és vásárolni,ő Jasperrel van eggyütt,aki kicsit félénk,nincs sokat a közelemben,de olyankor mindig nyugodt vagyok.A másik nővére Rosalie,ő szerintem utál engem és Emettel van együtt,aki mindenkinél erősebb,akit életemben láttam(itt beleértem Edwardot is,aki mikor megmentett behorpasztotta az autó oldalát),aképp ő nagyon szeret szivatni engem.És itt van persze Edward is,akimindig kicsit visszafogott,nem szeret túl közel lenni hozzám...Velük fogok lakni remélhetőeg két hónap múlva,de addig még sok van.

                       *                 *                  *

A Port Angelesbe vezető út rövidebbnek tűnt,mint bármikor.Elöl ült Esme és Carlisle,velem hátul pedig Edward,csak azért,hogy megnyugtasson,de ez nem igazán ment neki,sajnos.

-Megjöttünk Bella!-,,hurrá"-hidd el Bella,megteszünk mindent ami tőlünk telik,hogy mihamarabb hozzánk kerülhess-ez most nagyon megnyugtatott....

-Még telefonálok egyet,és utána megyek.Pillanat:

-Haló,Justin,én vagyok az.Csak azt akarom mondani,hogy sajnálom,de egy ideig nem látjuk egymást és én szakitani akarok veled.Most!-letettem a telefont.Nem akartam hallani a bekébzelt hangját.Megutáltam.Mindenki tudta,hogy leégett a házunk,és sokan fel is hivtak,hogy érdeklődjenek felőlem,de ő még egy smst sem irt nekem.Utálom!

-Kész vagy?-próbált Edward mosolyogni,de nem nagyon sikerült neki,egészen viccesen nézett ki...

-Amennyire csak lehet...-én is próbáltam mosolyogni,de nekem sem ment túl fényesen...

Kinyitott előttem az ajtót és előreengedet.Nagyon udvarias volt.Ilyet Justin sose tett volna....

-Kérem jöjjenek utánam.Elvezetem önöket az igazgatónő irodájába!-a fiatal hölgy mutatta az utat az árvaházban.Az egész épület sötét volt.A falakon gyermekek rajzai voltak,ám mind szomorú rajzok voltak:temetőket,sötét alakokat,tüzet,halálfejet ábrázolt a legtöbb...Bizonyára nem lehetnek túl vidámak a készitői...vajon két hónap után én is ilyen depressziós leszek?Remélem nem.Megérkeztünl.Az iroda ajtaja sötét és régi volt.A hideg rázott,mikor be kellett mennem.Az igazgatónő gyönyörű és fiatal,de félelmetes.Rövid szőke haja apró kontyba van fogva...szeme furcsa ibolya szinű,mig arca hófehér.Az az érzésem volt,hogy hasonlit Cullenékre és,,hogy ők ismerik,de nem igazán örülnek neki.

-Jó napot!A nevem-megpillantotta Carlislet és egy pillanatra elállt a lélegzete,a szeme pedig kikerekedett-Jane.-a hangja sokkal óvatosabb lett-én vagyok ennek az árvaháznak az igazgatója.Szeretettel látunk téged!Mi a neved?ú

-Bella.-furcsán csengett az én durva hangom Jane finom,dallamos hangja után.

-Nagyon örvendek,Bella!-mosolygás közben kivillant tökéletes fogsora. Felállt kezetfogott velem.Csak most vettem észre,hogy milyen alacsony.Sötét köpenyt viselt.Nem éppen igazgatóhoz illik... 

-Az asszisztensem megmutatja a szobádat.Mi pedig itt maradunk és megbeszéljük az örökbefogadáshoz szükséges dolgokat!

-Elköszönhetnék tőle?-Edward idegesnek tűnt és ez engem is idegessé tett.

-Nyugodtan.-ennek nem nagyon örült Jane...

-Mármint négyszemközt...tudja a barátnőm...-ezt jó hallani...-kimegyünk az udvarra és sétálunk egyet,egy ideig úgy sem leszünk megint kettesben...-nem értem,hogy miért csinálja ezt,de követtem végig a folyosók során,mig nem kijutottunk a friss levegőre.

-Mi volt ez?-.kérdeztem nem idegesen,inkább kiváncsian.Ő ezen el is mosolyodott...talán észrevete,hogy mennyire elvörösödtem az imént,amikor ,,barátnőm"nek szólitott.

-Nagyon vigyázz Jannel!Megértetted?Sose legyél vele kettesben!És ne menj a közvetlen közelébe se!Kerüld el nagyivben!-ideges volt és suttogott...

-Miért?-tényleg a legfurcsább igazgató,akit életemben láttam,de ez még szerintem nem ok arra,hogy leprásként kezeljem...

-Ez most nem érdekes...csak igérd meg nekem,hogy vigyázol magadra!-nem érdekes egy fenét....

-Igérem-kicsit vánszorodottra sikerült,ezért nagyon gyengéden megrázta a vállamat.

-Kérlek szépen tartsd be amit mondtam,mert rettentően fontos!-biztos nem fogja kiszedni Jane egy kiskanállal a beleimet...

-OK.értem!-próbáltam az összes életkedvemet belepaszirozni ebbe a két szóba kisseb nagyobb sikerrel,hogy higgye el,tudok vigyázni magamra.El is hitte szerencsére.Ebben a pillanatban mellénk állt az aszisztensnő,aki nemrég az irodába vezetett minket.Edward elkisért a szobámba,vitte a cuccaimat,amit  jórészt Alicetól kaptam kölcsön.Búcsúzásul csak annyit mondott,hogy:

-Tudod mit igértél!-és elment,látva,hogy egész normális szobatársaim vannak.

-Hello,a nevem Bella!-próbáltam jó benyomást kelteni,nem túl nagy sikerrel:csak az egyetlen üres ágy felé mutattak,még hozzám se fordultak,csak bámultak ki az ablakon.

-Mi van kint?-kiváncsi voltam,hogy mit néznek annyira.

-Szabadság...-jegyezte meg gúnyosan egy rövid göndör hajú lány.

-Nézzétek,milyen jó pasi megy ki a kapun!-egy másik szőke csaj Edwardra mutatott.Eszembe jutott,hogy mit mondott Edward
:,,vigyázzak nagyon magamra",ezért fent kell tartanom az álcát,miszerint a barátom.

-A pasim!-jól esett kimondani,meg is mosolyogtam magamban.

-Mármint csak volt.-kacagott egy vöröshajú.Négyen voltunk a szobában.

-Hogy érted ezt?-egyre furcsább ez a hely...

 

 

 

 

-Innen sorra tűnnek el az emberek...még senki sem élte meg a tizennyolcat és ment el innen.Az igazgató nyakig sáros...mindig azután tűnnek el az itteniek,miután vele beszéltek...Furcs,mi?-értem Edwardot,de ő honnan tudhatta ezt.-Aképp a nevem Erica-ő volt a fekete hajú-ő Lucy-a szőkére mutatott-és Pandora-a vörös.-Isten hozott a Rémségek házában...sok sikert a túléléshez!-megilyesztett a kacagása,de én túl kell éljem,Carlisleék örökbe fognak fogadni!

-Volt már akit örökbefogadtak?-kérdeztem reménykedve.

-Igen.Még régen,mikor nem ez volt az igazgató...azt rebesgetik,hogy itt nőtt fel Jane és az ikertesója Alec is.Őket örökbefogadta valami furcsa öregember,aztán Jane ,,szerencsénkre" visszajött,mikor eltűnt a régi igazgató és azóta itt dolgozik,már vagy tiz éve,de semmit sem változott,nem tudom,hogy milyen ránctalanitót használ,de jól tartja magát,az biztos!-Erica egyre nyugtalanitóbb dolgokat mesél...kezdek félni a jövőtől.-Jaj,ne!Jön!-pontosan tudtam,hogy kin jön,kihallatszott a hangjából,hogy Jane az.

-Csak meg akartam nézni Bella,hogy kijössz-e a szobatársaiddal!-amint kinyitotta az ajtót,én a szoba legtávolabbi részébe siklottam,megfogadtam Edward tanácsát.

-Nagyon jól megvagyunk,köszönjük.Beszéltek az örökbefogadásról?-látszott,ezzel a kérdéssel csöppet felhúztam,talán nem volt jó ötlet,de már mindegy...

-Igen,ha minden jól megy,akkor egy hónap múlva,már a barátodéknál lehetsz!-ezt elég mérgesen mondta és kissé kihangsúlyozta a ,,jól"-t. Szóval nem állt szándékában hazaengedni.

-A házirendet megtudhatnám?-próbáltam jó kislánynak tűnni,hátha úgy kihúzom azt az egy hónapot...

-TILOS elhagyni a szobádat reggel hat és este tizenegy között,mert ilyenkor nekem fontos dolgokat kell elintéznem és ezért nem tűrhetem a zajt.Tizenegy és hat között szabad a kijárás,de csak csendben,mivel lyenkor alszok.Az irodámba csak engedéllyel jöhetsz be,ami azt jelenti,hogy kényszermunkán vagy!TILOS látogatókat fogadni és telefont használni!Ennyi!-érdekes,enyhén szólva.

-És ha valaki nem megy el kényszermunkára,azzal mi történik?

-Munkatábor...-itt olyan gúnyosan nevetett,mint még senki más,akit hallottam nevetni.Szerencsére ezután gyorsan elment szerencsére.

-Nah,most elmagyarázom érthetően-kacagott Pandora-hat és tizenegy között biztonságos az épület,de akit észrevesznek az kényszermunkára van itélve.Innen soha nem tér vissza senki sem.Aki kényszermunára nem megy el,azt elviszik munkatáborba,ide már ráncigálják,szóval nem lehet nem menni,munkatáborból sem tért  még vissza senki.Tizenegy és hat között naponta legalább öten-hatan tűnnek el.Szóval biztonságosabb napi huszonnégy órában itt ülni.Viszon egy idő után úgyis rádfog majd valamit Jane,mondjuk,hogy loptál kaját,vagy,hogy látottnapközben az aszisztense és akkor neked annyi.Érthető?-olyan vidáman mondja,mintha egy sorozatot mesélne,de ez sajnos a valóság...

 

 

Oldal: V.fejezet:Árvaház
Morning moon-Reggeli hold - © 2008 - 2024 - twilight-morningmoon.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat