XIV.fejezet:

                              Szökés

 Elindultunk Volterra felé.Én elöl mentem Edwarddal,utánunk jött Sultan,nehogy szökni prábáljunk.A biztosnság kedvéért nem engedtem le a pajzsot Edwardról.Az egész Voulturi tudott már  Aro haláláról.Bizotos Alice látta.

-Jaj Bella,én annyira aggódtam miattatok!-Alice a nyakunkba ugrott.

-Miért?Mit láttá?

-Először láttam Arot,amint megöl titeket...aztán Sultant,ahogy megöli Arot,majd titeket!-szóval ez volt az eredeti terve,csak gondolom,nem tudott hatni ránk ez erejével.-Úgy féltem!-ha tuna sirni,már rég bömbölne...

-Nyugi,nincs semmi baj!-gondolom először Edwardot akarta hatástalanitani(lepkésiteni),majd engem megölni és végül  Edwarddal is végezni.Ebből is csak egy dolgot tudok leszűrni:Sultan fél tőlem,félt,hogy bedühödök,ha először Edwardot öli meg.Vajn mi oka lehet rá?De ez is lehet,hogy csak bebeszélem magamnak...elmegyek Hoardhoz.Hátha ő tud valamit.

-Hoard!Bocsánat,hogy megint zavarok,azt szeretném kérdezni,hogy fél tőlem Sultán?És ha igen,miért?

-Nyugalom Bella,ne hadarj!Fogalmam sincs,hogy mi van Sultannal.-fogalma sincs?-Természetesen,miután a szemébe nézek fogok majd tudni válaszolni a kérdéseidre.-végtelenül nyugodtan mondta ezeket,mintha nem is ezen a világon élne.

-Rendben és köszi!Majd szólj akkor!-remélem siet,mivel semmi kedvem nincs várni a válaszra.Lehet,hogy valami fontosról van szó és ez segitene a szökésben.

Már három napja várok Hoardra,de még nem válaszolt.Közben mi megterveztük a szökést:Alice fogja látni,amint a román vámpirok közelednek,ezért mindenki készülődni fog és óriási kavarodás lesz,igy simán el fogunk tudni lógni.Rengeteg ötlet volt,de végül a legegyszerűbbet választottuk.Remélhetőleg sikerülni fog!

-Bella,gyere a szobámba!-végre!Hoard!

-Ne aggódj,semmi komoly.Az egész Sultan tudatlanságán alapszik.Azt hiszi,hogy Jacob vérfarkas és te is az vagy,mivel mikor kiszivta a mérget,akkor megharapott.Szóval fél felidegesiteni,mert észrevette,hogy Jacob idegességében át szokott változni.Ennyi.

Ejött a nap!Alice ma fogja látni a románok eljövetelét,amiből persze semmi sem igaz...

Az asztalnál ülünk.Ma egy éve vagyunk itt,ezt ,,ünnepeljük".Az ünneplés abból áll,hogy Edward mond majd egy köszönet nyilvánitó beszédet,majd egy halom túristát felfalnak a többiek,mi pedig medvék vérét fogjuk szivni.Valamikor az evés előtt fogja látni Alice a románokat,talán még a túristák is túlélik igy.

-Köszönöm szépen,hogy befogadtatok minket és ilyen kedvesek voltatok velünk!Megértettétek,hogy mi nem eszünk vért,és ezzel megtiszteltetek.Segitettetek,hogy megtanuljuk használni a képességeinket és hogy titokban tudjuk tartani vápirságunkat.Immár könnyen megvédjük magunkat és egymást.Köszönjük szépen,hogy ennek a csodálatos családnak lehetünk a tagjai és reméljük,hogy még sokáig azok is leszünk!-még engem is meghatott,pedig tudtam,hogy ez csak hazugság.Amint Edward leült,mindenki a szomszédjával kezdett el társalogni.Alice Sultan mellett ült,mivel igy hamarabb fel fognak figyelni a látomására.Egész jól elvolt:kezeivel nagyon kecsesen mutogatott,miközben mosolyogva magyarázott valamit Sultannak,de hirtelen megdermedt:a kezei az asztal lapjára esett,szemeivel a semmibe meredt.Ha nem tudnám,hogy csak megjátsza,akkor elhinném neki.

-Mi a baj,Alice?-hirtelen mindenki felé fordult,de ő meg se mozdult.Rövid idő után hirtelen Sultanhoz fordult és elekzdett hadarni:

-A románok.Erre tartanak.Rengetegen vannak,többen,mint mi és erősebbek is.Az összecsapásban mi maradunk majd alul.A menekülés az egyetlen mód a túlélésre!-nagyon meggyőzően mondta a szövegét,amit nemrég együtt irtunk meg.

-Mikor érnek ide?-minden lehetséges kérdésre találtunk ki választ.

-Holnap reggel.Mikor még a hold az égen lesz.-ehez én ragaszkodtam...

-Rendben,mindenki készüljön a harcra!-ahogy gondoltuk,nem akar menekülni,hiszen még csak most kapta meg a ,,trónt",viszont mindenki pánikban van,óriási a felfordulás!Most!Most kell elmennünk innen.

-Állj,ti meg hová mentek?-Sultan észrevette,hogy nem akarunk maradi...

-Forksba.Rosszul vagyok...olyan ideges lettem hirtelen,hogy mindjárt felrobba az agyam.És lázas is vagyok.Lehetséges ez egy vámpirnál?Megyünk,hogy vizsgáljon meg Carlisle!-Sultan szemei elkerekedtek,de nem csak az övéi.Mindenkié aki halotta,még Edwardé is,hiszen senkinek nem beszéltem Sultan tévhitéről.

-Rendben.Siessetek!-ahogy gondoltam...-Mind mentek?

-Igen,mert félünk,hogy valami baj lesz az úton,még soha nem találkoztunk vámpir-lázzal!-Alice is bekapcsolódott a hazugságba,bár látszott rajta,hogy ő sem érti miről van szó.

-Igaz,menjetek nyugodtan és jó utat!-bevette:))

-Elmesélek majd mindent!-suttogtam Alice kérdő pillantására felelve,majd elindultunk autót keresni.

                                     

Oldal: XIV.fejezet:Szökés
Morning moon-Reggeli hold - © 2008 - 2024 - twilight-morningmoon.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat